Az alfa-aminosavak kiemelkedő jelentőségűek az élővilág számára, mivel a fehérjemolekulák (proteinek) alkotóelemei. A fehérjék kizárólag alfa-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen. Az egyetlen élettani jelentőséggel bíró béta-aminosav a béta-alanin. Ezen aminosav származéka a pantoténsav (más néven B5-vitamin, mely az emberi test minden sejtje számára szükséges anyag és amelyet "stresszellenes" vitaminként is emlegetni szoktak).
Az élő szervezetekben 25 féle alfa-aminosav található, melyek közül 22 fehérjeépítő. A szervezet fehérjéinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát gyakorlatilag aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom.
Fehérjealkotó aminosavak:
- nyílt láncú aminosavak (leucin, izoleucin, valin, alanin, prolin, glicin)
- aromás (fenil-alanin, tirozin, triptofán, hisztidin)
- semleges töltésű (aszparagin, glutamin, szerin, treonin)
- pozitív töltésű (lizin, arginin, hisztidin)
- negatív töltésű (aszparaginsav, glutaminsav, cisztein, tirozin)
Esszenciális aminosavak:
Esszenciális, alapvető fontosságú aminsavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, melyeket az emberi szervezet nem, vagy csak kis mennyiségben képes előállítani. Az emberi szervezet számára 9 aminoav esszenciális: fenil-alanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán, valin.