D-vitamin

A D-vitamin képződését a napsugárzás UV-B spektruma váltja ki. Éppen ezért a döntően UV-A sugarakat tartalmazó szolárium nem alkalmas a D-vitamin pótlására. Mivel azonban itthon késő ősztől kora tavaszig a nepsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéshez, hiányállapot léphet fel, amit összefüggésbe hoztak számos betegség kockázatának növekedésével. A kutatások arra mutatnak rá, hogy az északi szélesség 37° (ez Európát a Földközi-tengernél illetve Szicíliánál szeli át) fölött már pusztán napsugárzásból nem lehet fedezni a D-vitamin szükségletet.

A D-vitamin szerepe

A legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a D-vitamin messze nem csupán a csontok egészségéhez járul hozzá. A nem éppen engedékenységéről híres Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a következő hatásokat hivatalosan is elismerte:

A D-vitamin hozzájárul

• a kalcium és a foszfor normál felszívódásához, hasznosulásához
• a vér normál kalciumszintjének fenntartásához
• az egészséges csontozat fenntartásához
• az egészséges izomfunkció fenntartásához
• a normál fogazat fenntartásához
• az immunrendszer normál működéséhez
• A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban.

Az újabb kutatásokkal párhuzamosan, a D-vitamin bevitelére vonatkozó orvosi ajánlás is közel tízszeresére emelkedett a korábbi ajánlásokhoz képest. Felnőtteknek napi 1500-2000 NE D-vitamin bevitele ajánlott, amely a napfény nélküli hónapokban önmagában a táplálékkal legtöbbször nem biztosított.

A hagyományos magyar konyhát követők ugyanis maximum 80 egységnyi D-vitamint fogyasztanak naponta. A vitamin nagy mennyiségben található meg a tengeri halakban, a tőkehalmáj olajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő. Kapható már D-vitaminnal dúsított joghurt is, illetve többféle étrendkiegészítő (Vitamin D3), amelyhez recept nélkül is hozzá lehet jutni.

A legmagasabb D-vitamin tartalmú élelmiszerek:

tőkehalmáj olaj, 1 evőkanál
924
lazac, roston sült, 100g
284
makréla, roston sült, 100g
352
tonhal, sós lében, 100g
144
szardínia, konzerv, sós lében, 100g
184
margarin, dúsított, 20g
62
korpapehely, 30g
52
tyúktojás, 50g
36
borjúmáj, sült, 100g
36
 

Az elégtelen D-vitamin bevitel lehetséges okai

Az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb természetes napsugárzás éri bőrünket. Miért? Ennek
több oka is van:

A légkondicionálás elterjedése - kevesebbet tartózkodunk a szabad ég alatt
Az otthoni szórakozás térnyerése - multimédiás eszközök, internet stb. - ennek következtében a gyerekek kevesebbet játszanak a szabadban
A szabad levegőn való munkavégzés csökkenése - egyre több irodai munka
A lakosság városokba való áramlása, a vidéki élet háttérbe szorulása
A fehérebb bőrszín divatosabbá válása
A bőrráktól való túlzott félelem miatt kevesebbet napozunk
Kisebb koleszterin bevitel - ami szükséges a D-vitamin előállításához
Fokozottabb elhízottság - a túlsúlyos emberek D-vitamin igénye magasabb!
Gyakoribb üdítőital fogyasztás - fokozott foszforbevitel
A nagyüzemi állattartás térnyerése - a szabad levegőn tartott állatok húsa több D-vitamint tartalmazott
D-vitamint "fogyasztó" vagy blokkoló gyógyszerek használatának növekedése
Több ablak. Az ablakok csak az UV-A sugarakat engedik át, amelyik viszont rombolják a D-vitamint. A falak egy nagyobb hányadát teszik ki az ablakok (otthon, irodában)
A magasabb sófogyasztás csökkenti a bevitt D-vitamin hatékonyságát, mivel fokozza a megnézium és a kalcium kiürülését a szervezetből
 

A D-vitamin hiány következményei

A D-vitamin-hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. Megnő a csonttörések kockázatta, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.

Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin szint összefüggésbe hozható a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának megemelkedett kockázatával.

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az élelmeszesedés kockázatát.

Vesebetegségek esetén a D-vitamin hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelet jelentőségű.

Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin hiánya bizonyítottan rizikótényező. A D-vitamin hiánya nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést.

Magzati és csecsemő, illetve kisgyermekkori D-vitamin hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik. Felnőttkorban a D-vitamin hiánya növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin hiányának kockázatát.

2014 @ Scitec Nutrition (Útmutató A Vitaminokhoz)