Barna cukor vs fehér cukor

A fehér és a barna cukrokkal kapcsolatban sokkal több érdekesség üti fel a fejét, mint gondolnád. Az alábbi cikkben bemutatjuk a fehér és barna cukor közötti legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket.

Mi az a fehér kristálycukor? 

A cukrot fotoszintézis révén a cukornád vagy cukorrépa növény levelei állítják elő. A növény szárában (cukornád) vagy gyökerében (cukorrépa) folyadékként tárolódik, mielőtt betakarítják és elküldik finomításra. A cukornád levét kivonják, tisztítják, szűrik és kristályosítják. A finomítási folyamat során akár különböző cukorfajták is előállíthatók. Az egyik ilyen cukor a fehér kristálycukor, amelyet valószínűleg sütésből vagy a reggeli teába vagy kávéba keverésből ismerhetsz.

 
Mit nevezünk barna cukornak?

A világos barna cukor gyakorlatilag ugyanaz, mint a fehér cukor némi melasszal nyakonöntve. 

A melasz több nedvességet ad a cukornak így lágyítva a textúráját, sötétebb színt és enyhe karamell ízt adva. A melasz természetesen megtalálható a cukornád- és cukorrépa növényekben, és a finomítási folyamat során választják el a cukorkristályoktól, hogy fehér cukrot hozzanak létre.
Amikor a barna cukorról beszélünk, akkor leginkább a világosbarnára gondolunk. A sötétbarna változatban közel kétszer annyi melasz van jelen, emiatt sokkal mélyebb a színe. De nem csak a színben van különbség: a sötétbarna cukornak testesebb az íze, mint a világosnak, ezért ezt tartsd szem előtt, ha fel akarod cserélni őket egy receptben.

A barna cukor egyik hátránya, hogy amikor kinyitod a dobozt, zacskót vagy üveget, egy sziklaszilárd, kavicsszerű cukortömb köszön vissza. Ez akkor történik, amikor a cukor kiszárad, valószínűleg a nem megfelelő tárolás vagy érlelés miatt. 

Ilyen esetben még mindig tökéletesen használható, ha egyszer már megpuhult, de legközelebb próbáld meg az eredeti csomagolás helyett egy légmentesen záródó edényben tárolni azt.

Hogyan használják őket? 

Bár a recepttől függően néha felcserélhetők, mind a világos, mind a sötétbarna cukornak megvan a maga felhasználási módja. A szakemberek a sötétbarna cukor használatát olyan receptek esetén ajánlják, amelyeknek gazdagabb ízprofiljuk van, mint például a fűszeres sütemények, mézeskalácsok és grillmártások. Másrészt a világosabb verziót igénylő receptek közé tartoznak az édes mártások és a pácok. De ha a recept, amit követsz, nem írja elő, hogy milyen típusú barna cukrot használj, akkor a világosat érdemes preferálni.

 
Tápértékeket nézve...

Ha megnézed a tápértékjelölést, valószínűleg rábukkansz a cukrok és a hozzáadott cukrok jelölésére. A termékben lévő összes cukor magában foglalja a természetes módon előforduló cukrokat, amelyek az élelmiszerekben, például a tejtermékekben és a gyümölcsökben eredendően jelen vannak, valamint a hozzáadott cukrokat, amelyeket a feldolgozás és a főzés során adnak az ételekhez és italokhoz. Fontos megjegyezni, hogy a fehér és a barna cukor mindig hozzáadott cukorként jelenik meg. 

Táplálkozási szempontból nincs előnye a fehér cukor használatának a barna cukorral szemben, vagy fordítva, mondja a Cukorszövetség.

"Táplálkozási szempontból minden természetes cukor viszonylag hasonló tápértékkel rendelkezik, körülbelül 15 kalóriával teáskanálanként (4,2 g)."

Összegzés:

A fehér cukor és a barna cukor közötti fő különbség a melasz jelenléte. Ez adja a barna cukor jellegzetes ízét, színét és nedvességtartalmát, ami megkülönbözteti a hagyományos fehér cukortól.

A barna cukor ára rendszerint többszöröse a fehér cukorénak a hazai üzletekben, így okkal feltételezhetnénk, hogy előbbi talán egészségesebb is. De vajon tényleg így van?

A két cukor között valójában annyi a különbség, hogy a barnában úgy 5-10 százaléknyi melasz van, ez adja a színt, az ízt, az állagot" - írta meg az Index . Ahhoz tehát, hogy megértsük az eltérés mibenlétét, először is érdemes számba venni, hogy mi is az a melasz. Ehhez egészen a cukor előállítási folyamatáig kell visszamennünk. 

Cukrot cukornádból és cukorrépából egyaránt ki lehet nyerni. Ehhez először megtisztítják, legyalulják, vízbe áztatják, majd kipréselik az alapanyagot. A végeredmény egy magas cukortartalmú oldat, amiből aztán igyekeznek minden mást kiszűrni a cukron és a vízen kívül. Ezután az utóbbi nagy részét főzéssel elpárologtatják, a visszamaradt cukros pépet pedig centrifugákban hűtik le és kristályosítják ki. Eközben melléktermékként képződik melasz.

A melasz tömegének nagyjából fele cukor, tartalmaz továbbá vizet és egyéb szerves vegyületeket is. Ebből már nem lehet gazdaságosan kitermelni a cukrot, ezért elsősorban állati takarmányozás céljára hasznosítják. A barna cukor csupán abban különbözik a fehértől, hogy az eljárás végén visszaadagolnak bele némi melaszt, ezáltal megváltozik az aromája és az állaga. Csökken továbbá a kalóriatartalma, valamint a melasszal ásványi anyagok is kerülnek bele, csakhogy a különbség mindkét tekintetben elhanyagolható, mindössze néhány százalék körüli a fehér cukorhoz képest.