Azért óvatosan az a ZABBAL!

Újra igaz az az elmélet újra és újra hogy semmit nem jó túlzásba vinni sőt : Egy újabb kutatás Azt látszik igazolni az a zabbbal kapcsolatban ,hogy mégsem olyan egészséges mint ahogy mondják .Nincs kimondva hogy rossz ,de túlzásba vinni semmiképpen nem érdemes ,sőt bizonyos embereknek vigyázni kell vele.


Bizonyos táplálék allergiában illetve Intoleranciaában szenvedőknek egyenesen kerülni is kell hogy miért majd itt lesz az írásban…. Jómagam is így vagyok ezért írom itt ezt a cikket és ezért teszem föl ezt az írást !
(A cikk forrása:green.hu)
Az utóbbi években a zabot szinte minden egészségtudatos étrend alappilléreként ünnepelték. A reggeli zabkása, a zabital, a zabszeletek és egyéb zabos finomságok a „superfood” kategória állandó szereplőivé váltak.
De vajon tényleg annyira egészséges a zab, mint amilyennek a táplálkozási trendek sugallják? A Green.hu utánajárt a zab kevésbé ismert árnyoldalainak — különösen a bélrendszerre gyakorolt hatásainak.

A zab tápanyagtartalma: valóban jót tesz a szervezetnek?
A zab gazdag rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Ez vitathatatlan tény. A leggyakrabban emlegetett pozitívum a beta-glükán nevű oldható rost, amely segíthet csökkenteni a koleszterinszintet és stabilizálni a vércukorszintet.

De mi történik a bélrendszerben, amikor a zabot megemésztjük?
Nem minden rost egyforma, és nem minden szervezet reagál rájuk ugyanúgy. A zabban található rostok egy része fermentálódik a vastagbélben, ami sokaknál puffadáshoz, gázképződéshez és felfúvódáshoz vezethet — főleg, ha valaki érzékenyebb emésztőrendszerrel rendelkezik.

Fitinsav: a zab rejtett vegyülete
A zab egyik legnagyobb problémája a fitinsav. Ez egy természetes növényi vegyület, amely az ásványi anyagok — például a vas, a cink, a kalcium és a magnézium — felszívódását akadályozhatja.

A fitinsav eredetileg a növények védekezési mechanizmusa, amely segít megóvni a magokat a korai csírázástól. Az emberi bélrendszerben azonban más hatást fejt ki: ha túl sok zabot fogyasztunk, a fitinsav hozzájárulhat a tápanyaghiány kialakulásához, különösen akkor, ha az étrendünk már eleve nem elég változatos vagy tápanyagdús.

A fitinsav elleni védekezés egyik módja a zab áztatása vagy fermentálása, de a bolti zabkásák és zabpehelytermékek ritkán mennek keresztül ilyen folyamatokon.

Gluténszennyezés: csendes veszély a gluténérzékenyek számára
A zab önmagában gluténmentes, de a feldolgozás során gyakran szennyeződik búzával, árpával vagy rozssal — mind glutént tartalmazó gabonafélék. A gluténérzékeny és cöliákiás emberek számára ez gyulladást és bélkárosodást okozhat.

Ráadásul a zab tartalmaz egy avenin nevű fehérjét is, amely szerkezetileg hasonló a gluténhez, és bizonyos érzékeny egyéneknél ugyanúgy problémát okozhat. Egyes kutatások szerint a cöliákiás betegek 10-15 százaléka reagál negatívan az aveninre, még akkor is, ha a zab technikailag „gluténmentes” címkét visel.

Emésztési panaszok: mikor válik ellenséggé a zab?
Sokan tapasztalják, hogy a zab fogyasztása után puffadás, gázképződés, székrekedés vagy éppen hasmenés jelentkezik. Ez különösen gyakori az IBS-ben (irritábilis bél szindrómában) szenvedők körében.

A zab FODMAP-tartalma (erjeszthető szénhidrátok csoportja) közepes szinten van, ami azt jelenti, hogy bizonyos embereknél hozzájárulhat az emésztési zavarokhoz. A beta-glükán rost, bár egészségesnek van kikiáltva, egyeseknél bélirritációt válthat ki, főleg nagy mennyiségben.

A zab marketingje: egészségtrend vagy túlértékelt csodaszer?
A zab népszerűségének nagy részét a marketinggépezet hajtja. Az élelmiszeripar előszeretettel pozicionálja a zabot mint „szuperélelmiszert”, miközben a kevésbé kellemes hatásokról kevesebb szó esik. A zabtermékek — zabkásák, granolák, zabitalok — gyakran cukorral, aromákkal és adalékanyagokkal dúsítottak, amelyek elnyomják az eredeti tápértéket, miközben egészségesnek álcázzák őket.

Kinek nem ajánlott a zab?
Bár a zab egyesek számára kis mennyiségben hasznos lehet, a fentiek alapján lássuk be, bizonyos esetekben érdemes elkerülni:

Gluténérzékenység vagy cöliákia: még a „gluténmentes” zab is problémás lehet az avenin miatt.
IBS vagy emésztési érzékenység: a zab fermentálódása puffadáshoz és görcsökhöz vezethet.
Tápanyaghiányban szenvedők: a fitinsav gátolja az ásványi anyagok felszívódását.
Autoimmun betegek: egyes elméletek szerint a zabban található fehérjék serkenthetik az immunválaszt
A zab kétségtelenül tartalmaz hasznos tápanyagokat, de a teljes képhez hozzátartozik a negatív oldal is. Ezek ismeretében mindenki eldöntheti, fogyaszt-e a továbbiakban zabot, vagy megfontolja a valóban egészségesebb alternatívák, például a köles, hajdina vagy quinoa kipróbálását.

További cikkek a kategóriából