A Mozgás mint gyógymód! A Mozgás mint gyógyszer!

Ezt cikk HVG-ben jelent: meg!

Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük. A magyar magánegészségügyi szektor egyik legbefolyásosabb szereplője szerint itthon annyian dolgoznak már a magánellátásban, hogy fennáll a veszély: ha valakit elüt a villamos, nem tudják majd hova beszállítani.
 
Jelenleg több mint harminc betegségről tudjuk, hogy kialakulásuk, illetve kezelésük összefügg az életmóddal. Ilyen például a depresszió, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések vagy a csontritkulás. E betegségek kezelésének ma már szerves része az életmódbeli változtatások előírása.
De hogy pontosan mennyi és milyen mozgás csökkenti a szívinfarktus kockázatát, az már nincsen benne a köztudatban. Ahogy az sem, hogy 

a könnyű laza mozgás még nem fog eredményre vezetni, a tudományos eredményeink alapján ahhoz, hogy a testünk szemmel már jól látható szinten profitálni az aktív életmódból, muszáj hetente legalább 150 percen át közepes intenzitású kardió mozgást végezni.
Egyes nemzetközi tanulmányok szerint ha egy cukorbetegnek a kezelőorvosa csak tanácsolja a mozgást, akkor a beteg az esetek többségében nem fog rendszeresen számottevő mozgást végezni. Abban az esetben viszont, ha mozgásszakemberhez küldik, aki biztosítja számára ezt a heti 150 percet, már számokban mérhetően mutatható ki az állapotjavulás. A mozgás ugyanúgy működik, mint a gyógyszer, ha nem vesszük be az előírt adagot, akkor nem hatásos. Persze minden testmozgás jobb, mint a semmi, de kimutatható egészségnyereség elérésre bizonyos minimumokat kell teljesíteni.

Visszatérve a kérdésére, jelenleg a megelőző orvostan és népegészségügyi szakvizsgához előírás egy féléves életmódorvostani modul, az egészségügyi államtitkárság asztalán jogszabályi megjelenésre vár a négy orvosképző egyetemmel közösen kidolgozott Életmódorvostan és prevenció licencképzés, és a tervek szerint Pécsen külön életmódorvostani tanszék is fog indulni.

Ez a fiatalabb generációknak szól, mi a helyzet az idősebb orvosokkal?

Az Életmód Orvostani Társaságban működik egy munkacsoport, amelynek pontosan az a feladata, hogy a már praktizáló orvostársadalom felé ismertesse a saját szakterületüknek megfelelő életmódorvostani eredményeket, ismereteket. Néhány éven belül már nem lesz orvos, aki ne hallott volna erről a területről.
Mostanában sok szó esik arról, hogy az ülőmunka egyfajta csendes gyilkos, és számos megbetegedést okoz, ha valaki nem mozog munka közben. Elég óránként felállni, vagy fél óránként kellene?

Azt szoktam mondani, hogy amikor lejöttünk a fáról, akkor két dolgunk volt: futni az antilop után és futni az oroszlán elől. Tehát a biológiai egyedfejlődés során a testünk arra lett predesztinálva, hogy rendszeresen sokat mozogjunk. Nincsen olyan része a szervezetünknek, amelynek optimális működéséhez ne kellene a mozgás. Ha nem mozgunk, a csontjaink elporladnak, az izmaink leépülnek, renyhül a bélrendszerünk, és az agyunk vérellátása sem lesz jó. Ami az ülőmunkából való felállást illeti, vizsgálatok bizonyították, hogy nagyobb az egészségnyeresége, ha félóránként állunk fel, viszont ha valaki csak óránként szakítja meg az ülést, az is jobb, mintha nem tenné. Itt fontos megint megjegyeznem, hogy ez nem váltja ki az említett heti 150 percet.

„Nem az az érdekes, hogyan ülsz, hanem hogy tíz-húsz percenként mozdulj meg” – minden, amit megtehetünk a gerincünk egészségéért

204 ország között Magyarország jár az élen a derékproblémák terén. Hogyan jutottunk idáig? Milyen képességeinket veszítjük el a kevés mozgás következtében, és miként befolyásolja a mentális állapotunk a mozgásszervi problémáinkat? Mi az az exercise snack, és miért kellene úgy, mint egy falat kenyér? Miért tévedés, hogy az úszás a gerincbetegek Szent Grálja, és hogyan kellene jól mozognunk? Ádám Judit gyógytornásztól és Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeutától szinte mindent megtudtunk a gerinc egészségmegőrzéséről, amit csak lehet.
 
„A derékfájás nagyban befolyásolja, hogy a funkcionális képességeinket miként tudjuk ellátni. Ha a térdünk fáj, valahogy elsántikálunk a lakásban, még dolgozni is el tudunk menni, de ha a derekunk fáj, az gyakran annyira lenulláz, hogy az ágyból sem bírunk kikelni. A gerincproblémák ezért is foglalnak el kiemelt helyet a mozgásszervi problémák között” – mondja Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeuta, aki ugyanakkor kiemeli, hogy Magyarország kifejezetten rosszul áll az ilyen jellegű elváltozások kezelésében. 

„A Lancet orvosi folyóirat nemrég közölt egy epidemiológiai rangsort, ami a betegségben eltöltött évek számát mutatta. Ezt a derékfájás vezeti, egyébként nagyon régóta. De most először láttam leírva, hogy 204 ország között Magyarország van az élen. Elértük, hogy világvezetők legyünk e téren.”

Ez egyrészt a betegek állapotáról, másrészt az egészségügy terheiről is lehangoló képet fest. „Az  Economist publikált korábban egy kutatást, amely a derékfájdalom és a hozzá kapcsolódó költségek összefüggéseit tárta fel, ennek a betegségcsoportnak ugyanis súlyos nemzetgazdasági terhei vannak. Jelentősek a költségek, hiszen egy gerincbeteg nem két nap alatt gyógyul meg, sok vizsgálat, orvosi vizitek, akár kórházi ellátás vár rá. Több országban már léteznek jól működő protokollok az egészségügyben arra, hogy a gerincbetegek ne pattogjanak az ellátórendszerben, hanem minél hatékonyabban, gyorsabban jöjjön a megoldás.” A szakember szerint ma már olyan sok az érintett, hogy nemcsak egyéni intervenciókra lenne szükség, hanem akár OEP-finanszírozott lehetőségekre is. 

Baj, ha valaki nem mozog, de az is, ha sokat és rosszul csinálja

A gerinc egészségmegőrzésének két alappillére a mobilitás és a stabilitás megléte – teszi hozzá Ádám Judit gyógytornász. „Mobilitás alatt azt értjük, hogy ne legyenek beszűkült mozgásirányok se előre-, se hátra- vagy oldalra hajláskor, se rotációkor, forduláskor. A vizsgálaton azt is figyeljük, hogy mennyire mozdulnak harmonikusan a csigolyák. A mozgásban ideális esetben minden szegment, azaz két csigolya és a köztük lévő porckorong alkotta egység részt vesz. Ha valahol mozgásbeszűkülés alakul ki, akkor a fölötte vagy alatta lévő szegment kompenzál. A merev és a hipermobil szakasz egyaránt fájhat.”

Mint mondja, két okból alakulhat ki gerincprobléma: vagy azért, ha valaki nem mozog, vagy azért, ha sokat és rosszul mozog. „Nem kedvez a gerinc egészségének, ha a mozgásforma nagyon egysíkú, egyirányú, aszimmetrikus. Utóbbi esetben kompenzálni kellene a másik oldal erősítésével, mobilizálásával, hogy nagyjából egyensúlyban maradjon a terhelés.”

Degeneratív, azaz az idő múlásával és a használattal járó elváltozás gyakorlatilag mindenkinél megjelenik egy bizonyos életkor fölött. 

„40 pluszosan nincs olyan, akinek ne lenne dehidratált a porckorongja vagy ne lenne valamilyen degeneratív elváltozás a gerincén, 
de sokan önmagában már attól megijednek, ha le van írva a diagnózis. Ha kiderült, akkor viszont tenni kell azért, hogy ne romoljon, ne fájjon. Ennek egy gyógyírja van: mozogjunk.” Degeneratív elváltozás lehet lehet az ízületi artrózis, vagyis a porckopás, a csigolyák közötti kisízületek kopása, a „csőrképződés” és a meszes lerakódások. Utóbbi ott alakul ki, ahol a legnagyobb igénybevételnek van kitéve az ízület, és ez a testtartási anomáliáknak is köszönhető.

Ha előrehelyezett a fejtartásunk, a nyaki, háti átmenetben kialakulhat az úgynevezett banyapúp, amely a csigolyák rendellenes helyzetbe kerüléséből adódó dudor, és amely nemcsak magából a csontból, hanem zsírszövetből is áll. Jó hír viszont, hogy a folyamat visszafordítható megfelelő tornával és lágyrész-mobilizációval – mondja Ádám Judit, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy mennyire fontos a mozgásszervi fájdalmak, betegségek kezelésében a következetesség. Ezt ugyanis nem egy-két alkalommal kell csinálni, hanem hónapokig.

A porckorong MRI-n látott elváltozásainak – a természetes öregedési folyamat mellett – életmódbeli és alkati faktorai is vannak, így eltérő, hogy kinél miként, mikor jelentkeznek. „A sérvet ugyan hivatalosan MRI-felvétellel diagnosztizálják, mégsem lehet belőle feltétlenül megállapítani a mozgásszervi státuszt. Ha bejön két ugyanolyan korú, ugyanolyan lelettel rendelkező beteg, lehetséges, hogy az egyik a Margitszigeten futott előtte, a másik meg csak négykézláb tudott bemászni a rendelőbe”, érzékelteti a potenciális eltéréseket, hozzátéve, hogy a fájdalommintákból több információ kiderül. „Tudjuk, hogyan működnek a tünetek egy porckorong-elváltozásnál, és hogyan az egyéb, gerinc eredetű mozgásszervi problémáknál. Semmi sem fekete-fehér, nincs tankönyvi eset, de a tünetek helye és viselkedése fontos támpontot adhat arra, hogy milyen diagnózisban gondolkodjunk.” Porckopása, esetleg kisebb kiboltosulása egyébként rengeteg embernek van úgy, hogy azzal teljesen tünetmentesen él.

Nagyobbrészt a gerincsérv is degeneratív módon alakul ki, ám nem minden esetben.
Forrás: HVG