A vizsgálatban 316 olyan, 18 és 55 év közötti személy vett részt, akiknek az elmúlt három hónapban volt az első központi idegrendszeri rohama, egy úgynevezett klinikailag izolált szindróma, amely gyakran megelőzi a szklerózis multiplexet. Valamennyi résztvevőnek csökkent volt a vér D-vitamin-szintje, és nem kaptak más gyógyszert a betegség kezelésére.

A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották: az egyik kéthetente 100 000 nemzetközi egység D-vitamint kapott, a másik placebót. A kezelés két évig tartott, ez idő alatt a betegség klinikai megnyilvánulásait és az MRI-adatokat követték nyomon.

24 hónap elteltével a D-vitaminnal kezelt betegek hatvan százalékánál mutatkoztak a betegség aktivitásának jelei, míg a placebocsoportban 74 százaléknál. Náluk az első visszaesés is átlagosan később következett be – 432 nap után, szemben a 224 nappal későbbiekkel. További MRI-mérések, beleértve az új vagy megnagyobbodott léziós fókuszok számát, szintén szignifikánsan jobbak voltak a D-vitamin-csoportban.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a nagy dózisú D-vitamin megfizethető és biztonságos alternatívája vagy kiegészítője lehet az alapterápiának, különösen azokban az országokban, ahol a drága gyógyszerekhez való hozzáférés korlátozott. A jövőben a kutatók tervezik a D-vitamint is tartalmazó, kombinált kezelési sémák tesztelését olyan betegek esetében, akiknek súlyos hiányuk van ebből a vitaminból, és magas a betegség progressziójának kockázata.

Vitamin D3 (250 caps.)

Megvásárolom

Ha a szervezetnek hirtelen energiára van szüksége, elsőként a vérben keringő, könnyen elérhető glükózhoz nyúl. Amikor azonban ez elfogy, azaz ebből már nem tudja biztosítani a szükséges energiamennyiséget, a szervezet a tartalékaihoz, azaz a glikogén raktárakhoz folyamodik.

A glikogén valójában a test szinte minden szövetében megtalálható, de a vázizmokban és a májban van belőle a legtöbb, ezek a glikogén elsődleges raktárhelyei.

Evés után a felesleges glükóz óriásmolekulák formájában ezekbe a raktárakba kerül. Ha pedig egyszer csak szükség van rá, a máj gyorsan lebontja, és glükózként visszaüríti a vérbe, például ha a vércukorszinted túl alacsony (mondjuk éjjel, alvás közben, amikor már hosszú órák óta nem ettél semmit).

De ez történik akkor is, ha az izmok erőt fejtenek ki. Amelyik izmod dolgozik, abból fogy a glikogén, azt használja fel az izom üzemanyagként. Ez azonban igen gyorsan, már 5‑10 perc alatt kiürül. A mozgás 10‑40. percében az izmaid a vércukorból és a zsírraktáraidból nyerik az energiát, eleinte nagyjából azonos arányban, majd a máj glikogénraktárának folyamatos kiürülésével egyre inkább a zsírból. Ez azt jelenti, hogy kb. 40 perc után válik a zsír a fő energiaforrássá, ekkor kezdődik el a hatásos zsírégetés.

Mivel a raktárak kapacitása véges, ezért ha megteltek, a szervezet a felesleges szénhidrátot zsírrá alakítja, és úgy raktározza el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha túl sok szénhidrátot eszel, azzal a tested zsírrétege is nő.

Azt, hogy a raktárak töltődjenek vagy ürüljenek‑e éppen, az inzulin, a glükagon és az adrenalin szabályozza. Az inzulin arra ad utasítást, hogy a raktárak feltöltődjenek, ennek köszönhetően csökkenti a vércukorszintet. A glükagon és az adrenalin ezzel ellentétes hatású, ők a raktárak ürítésére adnak parancsot, ezzel emelik a vércukorszintet.

A glikogén funkcióját a növényekben a keményítő látja el, ezért a glikogént állati keményítőnek is nevezik.

Forrás: https://lexiq.hu